A kavargó gondolatokról...
Mikor zsong a fejem a sok teendőtől és tanulnivalótól, mindig ugyanaz a kép jelenik meg a képzeletbeli vetíővásznamon. Egy interfázisos sejtmag örvényes képe. Nukleotidok és gének kusza szövedéke, egymásba gabalyodva. Nanométeres helyre zsúfolva egy testnyi információ. Próbálom tekergetni a szálakat, összerendezni a kromoszómákat, de van, hogy nekem is csak 24 óránként egyszer sikerül. Pakolnám külön az eseményeket és az érzéseket, de folyton keverednek. Külön nem tarthatom őket, együtt pedig nem férnek meg. Neurofóbia 1.0 version.