Vizsgaidőszak utolsó hetének margójára
Egy hónapja görnyedek a könyvek fölött... Pompás, de már kicsit sok a tudományból, szóval gondoltam olvasok valami lélekemelőbb műfajt. Kezembe akadt egy nyomtatott lapocska felül nagyon dőlt betűkkel: A Bolond.
"Ha szomorú vagyok, rá tudok nézni a szomorùságra úgy, mintha valaki ott felejtette volna. Egy idegen batyu. Tudom persze, a józan eszemmel tudom, hogy nekem most szomorkodni kellene, de nem teszem, mert nem az enyém. Csak akkor lesz az enyém, ha az énem azonosul vele. Akkor az "én szomorúságom" - de mivel az énem épp nincs itthon, mert szabadságra küldtem, nincs aki ezt a szomorúságot átvegye.
Ez a Bolond."
...akutyamindenit! Hát egyből magamra ismertem....